Magamról

kepkivagasVassné Józsa Katalin vagyok, szülővárosom Cegléd. Itt éltem 18 éves koromig, majd Szegedre költöztem, ahol először biológia-kémia szakos tanári, aztán tanítói, majd a nyelv- és beszédfejlesztő mestertanári diplomát szereztem. Jelenleg Szeged egyik neves iskolájának a tanítónője vagyok, és egy Szeged melletti településen, Újszentivánon élek a családommal.

Az alkotás vágya mindig bennem élt. Fiatal lányként megtanultam kötni, szinte állandóan kötőtű csattogott a kezemben, aztán a varrással is sikerrel próbálkoztam. Az igazi fordulópontot a gyermekeim – Lilla és Gergő – születése jelentette, mivel nekik mindig lehetett valamit alkotni: egy-egy játékot, képet, játszószőnyeget, szülinapi tortát. A farsangi jelmezeik megvarrása is minden évben kihívást jelentett számomra. Szerintem én festettem Szegeden az első ablakképet, akkor még temperával. Később a gyerekekkel is rengeteget alkottunk, ez nagyon fontos része volt a mindennapjainknak. Nyaranta egy-egy téma köré épített táborokat szerveztem nekik és a barátaiknak, volt indián, lovag, bennszülött, kalóz, honfoglaló, viking és katonai táborunk is. Ezek ideje alatt szinte egész nap kézműveskedtünk.

A lakásunk dekorálására is mindig szakítottam időt, és minden díszt magam készítettem. Az akkortájt megjelenő Praktika magazinnak első számú olvasója voltam, rengeteg ötletüket meg is valósítottam. Annyira vonzott ez a világ, hogy elvégeztem egy lakberendezői tanfolyamot, és bár sosem dolgoztam lakberendezőként, nagyon sok hasznát vettem az ott tanultaknak. Az akkori lakásunkban még a konyhabútort is magam terveztem.

Rengeteg üvegképet készítettem, kipróbáltam a selyemfestést, a dekupázs technikát, festettem akrillal kőre, fára, gyöngyöt fűztem és szőttem is, mozaikoztam. papírmaséval dolgoztam. Néhány éve elvégeztem egy jobb agyféltekés rajztanfolyamot, ahol nagyon tetszett a grafittal való portrékészítés, aztán a pasztellceruzával való rajzolást is tanultam egy online tanfolyam keretében. Minden új technikát kihívásnak éreztem, de egyiknél sem tudtam megragadni.

Viszont mindig kerestem az utamat, mert éreztem, hogy rá kell találnom arra a tevékenységre, ami bármikor örömmel tölt el. Amiben meg tudom mutatni magam, és amivel másoknak is örömet tudok szerezni. Ami kikapcsolódást nyújt a munka után, és amivel el tudom foglalni magam a szabadidőmben. A mandalák iránt évek óta különös vonzalmat éreztem, sokáig selyemre szerettem volna mandalát festeni, aztán egyszer kipróbáltam, és – bár érdekes volt – mégsem ejtett rabul.

2015-08-30-mandala-festoparti

2015 nyarán aztán jelentkeztem egy mandala-festő partira. Ott festettem az első mandalámat, amire azóta is büszke vagyok!

 

 

E-mail (rendelés, további információk): vass.jozsa.kati@gmail.com

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.